tiszta verseny tiszta nyereség
A weboldalt a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja üzemelteti.
MENÜ

Versenyfelügyelet

Intézményi keret

A piaci verseny a piacgazdaságnak az a mechanizmusa, amely általánosságban véve a leghatékonyabban közvetíti a vállalatok felé a társadalom szükségleteit, leginkább képes őket hatékonyságra sarkallni, innovációra ösztönözni, így járulva hozzá a társadalmi jólét (végső soron a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az életszínvonal) növekedéséhez. E mechanizmus megfelelő működését védik a versenyszabályok annak érdekében, hogy a pillanatnyi, csak néhány szereplő számára elérhető előnyök ne csorbíthassák, torzíthassák a gazdaság egészére nézve hasznos gazdasági versenyt.

A Gazdasági Versenyhivatal

A szabályok mit sem érnek, ha nincs egy szervezet, amely megfelelő jogosítványokkal gondoskodik azok betartatásáról. A versenyszabályok felett őrködő, a gazdasági verseny korlátozását vagy torzítását megakadályozni hivatott szervezet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A Gazdasági Versenyhivatal feladatai

A GVH feladata és küldetése, hogy a köz érdekében, a fogyasztói jólét és a gazdaság növekedése érdekében érvényesítse a verseny szabályait. Érvényt szerez a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, támogatja a piaci verseny kialakulását és fenntartását a gazdaságban, vagy ahol verseny nem lehetséges, illetve nem a legjobb eredményt adja, elősegítse a versenyt megteremteni vagy pótolni hivatott állami szabályozást.

A GVH a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége tehát alapvetően három pillérre épül:

a) Versenyfelügyelet

Versenyfelügyeleti munkája során a GVH érvényesíti a magyar versenytörvény és a hatáskörébe tartozó más törvényi rendelkezések, valamint az uniós versenyjog szabályait;

Amennyiben felmerül egy versenyt korlátozó, torzító visszaélés gyanúja, azt kivizsgálja. Ha valóban történt visszaélés, akkor a GVH különböző szankciókat alkalmazhat, például eltilthatja a céget attól a magatartástól vagy bírságot vethet ki. Milyen magatartások esetén jár el a GVH? Például az alábbi esetekben:

a. fogyasztók megtévesztése, félretájékoztatása

b. vállalatok megtévesztése, tisztességtelen befolyásolása

c. ha egy cég visszaél az erőfölényével

d. ha több vállalat titkos, törvénysértő megállapodást köt egymással

e. ha a vállalatok társadalmi szervezete a verseny torzulását célzó vagy ezt eredményező döntést hoz

f. ha két vagy több vállalat egyesülni szeretne (fúzió), azt a GVH-nak kell engedélyeznie a jogszabályban rögzített értékhatárok felett.

b) Versenypártolás

Versenypártoló tevékenysége keretében a verseny érvényesülése érdekében a GVH a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik befolyásolni az állami döntéseket, a jogszabályalkotást, vagyis megpróbálja meggyőzni az állami szereplőket arról, hogy ne hozzanak a versenyt indokolatlanul korlátozó jogszabályokat. A GVH célja az is, hogy azokon a területeken, ahol még nem alakult ki verseny, ott elősegítse annak létrejöttét (erre példa az 1990-es években nyitottá vált távközlési piac vagy a nemrég megnyitott postai szolgáltatási piac).

c) Versenykultúra fejlesztése

A verseny társadalmi elfogadottsága érdekében hozzájárul

a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésé-hez

a versenypolitikai ismeretek terjesztésével, a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlesztésével. E téren különösen törekszik arra, hogy a versennyel kapcsolatos alapvető ismereteket, és hozzáállást a cégek és a fogyasztók elsajátíthassák.

Ezt a versennyel, versenypolitikával és a fogyasztók versenyt befolyásoló döntéseivel kapcsolatos, különböző formában megvalósuló tájékoztatással éri el.

Mennyi hasznot hoz működésével a GVH?

A GVH társadalmi hasznossága a piaci verseny hasznosságából vezethető le. E haszon azon többlettel azonosítható, amennyivel a GVH jelenlétéhez és tevékenységeihez köthetően a piaci verseny nagyobb mértékben tudja kifejteni jótékony hatásait.

A GVH tevékenységei a versenyző piacszerkezetnek, a tisztességes versenyfolyamatnak, a tudatos és torzításmentes fogyasztói döntéshozatalnak a védelmén keresztül önmagukban is társadalmi hasznokkal járnak. E hasznok elérését előmozdítja, hogy a GVH klasszikus versenyhatósági és fogyasztóvédelmi feladatokat egy személyben látja el, így e tevékenységek képesek egymás hatásait pozitív módon erősíteni. Ezen felül az Európai Unióban a GVH tagállami versenyhatóságként hozzájárul az egységes belső piac működéséhez is.

A GVH versenyfelügyeleti eljárásainak eredményeként a fogyasztók az elmúlt hat évben legalább 97 milliárd forintot takarítottak meg. A 2009-2014-es időszakban lezárt versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések felderítése, valamint a fúziókontroll több mint négyszer annyi társadalmi hasznot hozott, mint a GVH költségvetése (azonos időszakra vonatkozóan azonos módon számolva).

A számítás a verseny árleszorító hatásán alapul: a GVH közbelépése megkíméli a fogyasztókat azoktól a többletkiadásoktól, amelyekkel a GVH által megakadályozott versenyellenes magatartások és fúziók miatt egyébként szembesülnének.

Jogszabályok

A gazdasági verseny szabadságát, tisztaságát és a piaci szereplők tisztességes üzleti magatartását több jogszabály egyöntetű alkalmazása és érvényesítése biztosítja. A versenyt torzító gazdasági cselekmények sokféle formát ölthetnek, ezek visszaszorítása, szankcionálása számos törvényi előírás alapján történhet, ezek az alábbiak.

Versenytörvény

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény)

A versenytörvény tartalmazza a magyar versenyszabályozás legtöbb anyagi jogi szabályát, így foglalkozik az általános üzleti tisztességtelenséggel, az üzletfelek döntéseinek tisztességtelen befolyásolásával összefüggő, valamint a versenykorlátozással kapcsolatos (antitröszt) kérdésekkel, továbbá az anyagi jogi szabályok érvényesítésével kapcsolatos – a GVH-ra, illetve a bíróságokra vonatkozó – eljárási rendelkezéseket is meghatározza.

A versenyszabályozás általános érvénnyel tiltja a tisztességtelen piaci magatartást, de nevesítve is felsorol az üzleti tisztességtelenség körébe tartozó, jogsértőnek tekintett magatartásokat. Ilyen például a hírnévrontás, az üzleti titok megsértése, a bojkott-felhívás, a szolgai utánzás/jellegbitorlás, a tisztességtelen összehasonlító reklám, valamint a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése. Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az ügyekben, mivel a tilalmazott üzleti magatartás jellemzően két versenytárs vállalkozás közötti jogvita formáját ölti, a versenyszabályokat nem a GVH érvényesíti, hanem bírósághoz lehet fordulni.

A versenytörvényben foglalt szabályok másik csoportjában a GVH jár el versenyfelügyeleti eljárásban. Ide tartozik az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása, a jogsértő összehasonlító reklám, a kartellezés, az egyéb versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. Ezeken túl a GVH feladata a bizonyos méret feletti vállalati összefonódások engedélyezése-ellenőrzése. [A megtévesztő és jogsértő összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályokat 2014. július 1-jét megelőzően a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény) tartalmazta. A szabályok a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében kerültek át a versenytörvény szabályai közé.]

A törvény az alábbi linkre kattintva érhető el.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

A vállalkozások fogyasztók irányában tanúsított magatartására általános jelleggel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásai irányadók, amelyek 2008. szeptember 1-jével léptek hatályba. A versenytörvény módosítása által pontosításra kerültek a törvény egyes rendelkezései.

A törvény az alábbi linkre kattintva érhető el.

Egyes területeken, például élelmiszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, pénzügyi szolgáltatások esetében külön jogszabályok is tartalmaznak speciális előírásokat, tilalmakat, ezeket is érdemes figyelembe venni, így például az az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény-ben (Éltv.) foglaltakat.

Kereskedelmi törvény

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (kereskedelmi törvény)

A kereskedelmi törvény 2006. június 1-jei hatályba lépésével bővült a GVH – elsősorban a versenyszabályozás érvényesítésére szorítkozó – jogalkalmazói feladat- és hatásköre. A kereskedelmi törvény előírásai megtiltják a nagyméretű (jelentős piaci erővel, vevői erővel rendelkező) kereskedők beszállítókkal szembeni visszaélő magatartását (a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre külön szabályok irányadók); e visszaélésekkel kapcsolatos, a kereskedelmi törvény anyagi jogi rendelkezésein alapuló felügyeletet pedig a GVH látja el.

A törvény az alábbi linkre kattintva érhető el.

Uniós versenyjog

Európai Uniós szabályozás

Hazánk Európai Uniós tagsága természetesen kihat a versenyjog alkalmazására és érvényesítésére is. Magyarország és a velünk egyszerre csatlakozott országok belépésével egyidejűleg az EU-ban hatályba lépett az az uniós versenyjogi reformcsomag, amely az európai uniós versenyszabályok betartatását már nemcsak az Európai Bizottság, hanem a nemzeti versenyhatóságok (így Magyarországon a GVH) feladatává is teszi. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 101. és 102. cikkében foglalt versenyszabályok a közös piacra nézve tilalmazzák a versenyt korlátozó megállapodások megkötését, valamint az erőfölényes helyzettel való visszaélést, és tartalmilag megfelelnek a versenytörvény – versenykorlátozó megállapodások és erőfölénnyel való visszaélés tilalmára – vonatkozó rendelkezéseinek.

A GVH jogsértés gyanúja esetén jogosult és egyben köteles az uniós jogot alkalmazni (vagyis az uniós versenyjog feltételezett megsértése miatt eljárást indítani), ha a magatartás hatással  lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, a belső piacra. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége összetett fogalom, amelynek lényege, hogy a magatartás tagállamközi dimenzióban is képes tényleges vagy potenciális, közvetett vagy közvetlen hatást gyakorolni a versenyre. Ez a hatás megvalósulhat a tényleges határokon keresztül gyakorolt piaci magatartások befolyásolásával (pl. export, import tevékenységre vonatkozó megállapodások), vagy a verseny struktúrájának módosításával (pl. a nemzeti piacot lezáró, a kívülről érkező versenyt korlátozó megállapodások, erőfölényes magatartások). Az eljárásban a GVH-nak anyagi jogi szabályként elsődlegesen az EUMSz versenyszabályait, az egyéb uniós jogi aktusokat (irányelveket, rendeleteket, a bizottsági közleményeket), továbbá az Európai Bizottság, valamint az Európai Bíróság esetjogi gyakorlatában kikristályosodott jogelveket kell – a magyar eljárásjog alapján – alkalmaznia, míg a versenytörvény anyagi jogi rendelkezései párhuzamosan alkalmazhatók.

A csatlakozással a GVH tagja lett az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságából és a tagállami versenyhatóságokból álló Európai Verseny Hálózatnak (European Competition Network - ECN) is. Az EUMSz versenyszabályainak alkalmazása során az Európai Verseny Hálózat tagjai szorosan együttműködnek egymással a jogalkalmazás hatékonyságának és egységének biztosítása érdekében. Az együttműködés főbb szabályait az uniós versenyszabályok alkalmazásának eljárási kereteit meghatározó 1/2003/EK tanácsi rendelet tartalmazza.

Az európai uniós csatlakozás a fúziókontroll területén is hozott változást. A közösségi léptékű fúziók, vagyis a Tanács 139/2004/EK rendeletében meghatározott küszöbszámokat meghaladó forgalmú vállalatok több tagállamot is érintő összefonódása esetén az előzetes engedélyezés nem a nemzeti versenyhatóság (így a GVH), hanem főszabályként az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.

A vonatkozó joganyag ide kattintva érhető el.

Következmények

Bírság

A jogsértő vállalkozásokkal szemben leggyakrabban alkalmazott szankció a bírság kiszabása, amelynek révén a Gazdasági Versenyhivatal egyrészt a vállalkozást el kívánja rettenteni újabb jogsértések elkövetésétől, másrészt más vállalkozásokat is el szeretne riasztani a jogsértésektől.

A bírság megállapításainak szabályai

A versenytörvény szerint a bírság összege legfeljebb a vállalkozás jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó.

A törvény értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztók, üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

Ha a jogsértő vállalkozás egy vállalkozáscsoport tagja és a Gazdasági Versenyhivatal határozatában azonosításra kerül ez a vállalkozáscsoport, akkor a bírság maximális összege a vállalkozáscsoport jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.

Bírságközlemény

A Gazdasági Versenyhivatal külön közleményt adott ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása esetén kiszabandó bírság meghatározása tárgyában. A közlemény alapján az alábbiak emelendők ki:

  • a bírság összegének meghatározása során a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértő kereskedelmi kommunikáció megjelentetésével összefüggésben felmerült költségekből (például a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok megjelentetési költségeiből) indul ki. Ha a kommunikációs költség nem ad megfelelő viszonyítási alapot, akkor a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértéssel érintett áruból realizált árbevétel egy bizonyos százalékát tartja szem előtt,
  • a következő lépcsőben veszi figyelembe a hatóság az enyhítő és a súlyosító körülményeket (súlyosító körülménynek minősül például az, ha a vállalkozás egészségügyi problémákkal küzdő fogyasztókat célzott meg kereskedelmi gyakorlatával),
  • a harmadik lépcsőben az kerül mérlegelésre, hogy az előzőek alapján számított bírságösszeg kellő elrettentő erőt képvisel-e. E körben veszi figyelembe a hatóság azt is, ha a vállalkozás visszaesőnek minősül, azaz korábban már megállapítást nyert, hogy fogyasztókkal, üzletfelekkel szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, jogsértő összehasonlító reklámot alkalmazott,
  • az utolsó lépcsőben azt vizsgálja meg a hatóság, hogy a bírság nem lépi-e túl a törvényi maximumot, a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százalékát.

Milyen esetekben lehet az érdemi megfelelés bírságenyhítő körülmény?

Az érdemi megfelelésre való törekvés igazolása, mint enyhítő körülmény a fogyasztóvédelmi típusú ügyek sajátossága. Az alábbi feltételek megvalósulása esetén alkalmazható:

  • fogyasztóvédelmi ügyekben történő bírság kiszabásakor,
  • a vállalkozás részérőé igazolható érdemi megfelelési erőfeszítések esetében,
  • nem önmagában a vállalkozás megfelelési programjának léte, hanem az adott ügyben, a megfelelés érdekében tett konkrét és érdemi törekvések értékelhetőek enyhítő körülményként.

Mit kell igazolnia a vállalkozásoknak?

A vállalkozás az érdemi megfelelésre való törekvését azzal tudja bizonyítani, hogy

  • a megfelelés szándékával,
  • a vállalkozás egy külső, független szervet (pl. szakmai, önszabályozó szervezetet) vagy személyt (pl. ügyvédet) keresett meg
  • a GVH által jogsértőnek ítélt reklámok közzététele előtt,

és figyelembe vette a független tanácsadó szervezet állásfoglalását kereskedelmi gyakorlatának, valamint kommunikációs eszközeinek tervezésekor.

A döntés nyilvánossága, közlemény megjelentetése

A fogyasztók, üzletfelek megfelelő tájékoztatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal az ügyindításra vonatkozó információkat, majd a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja, azt internetes honlapján megismerhetővé teheti, sőt, emellett sajtóközleményben is tájékoztatást adhat a jogsértő magatartásról és a jogsértést elkövető vállalkozásról.

Emellett a Gazdasági Versenyhivatal arra is kötelezheti a vállalkozást, hogy a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban tegyen közzé helyreigazító nyilatkozatot. Ebben az esetben a Gazdasági Versenyhivatal meghatározza, hogy a vállalkozás a helyreigazító nyilatkozatot milyen tartalommal, mikor, hol (napilapban, internetes honlapján, stb.), milyen formátumban köteles közzé tenni.

Eltiltás

A jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása mellett a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozás számára meg is tilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.

Végrehajtás

Ha a Gazdasági Versenyhivatal bírságot szabott ki a vállalkozással szemben, s a vállalkozás a határozatban meghatározott teljesítési határidőben nem fizeti meg bírságot, akkor a Gazdasági Versenyhivatal megindítja a végrehajtási eljárást. Ha valamely vállalkozáscsoporthoz tartozó, jogsértést megvalósító vállalkozás önként nem fizeti meg a bírságot és a végrehajtás sem vezet eredményre, a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság, illetve annak be nem hajtott része megfizetésére.

Akkor is megindítható a végrehajtási eljárás, ha a határozat meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás tanúsítására (például helyreigazító közlemény közzétételére) kötelezi a vállalkozást, a vállalkozás azonban nem teljesíti kötelezettségét. Ebben az esetben a Gazdasági Versenyhivatal végrehajtási bírságot szabhat ki, amelynek napi összege maximum ötvenezer forint lehet. Amennyiben a vállalkozás kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosított, akkor a végrehajtási bírság napi összege felemelhető akár napi százezer forintra. A teljesítés elmaradása esetén a Gazdasági Versenyhivatal a meghatározott cselekményt a kötelezett vállalkozás költségére és veszélyére elvégeztetheti.

A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás törvényes képviselőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

A teljesítési határidőben meg nem fizetett bírság, az esedékessé váló végrehajtási bírságot is ideértve, valamint a meg nem fizetett bírság után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék behajtása iránt a Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtási eljárás megindítását követően haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot.

Figyelmeztetés - Bírság nélkül a jogkövető úton

A GVH a bírság kiszabása helyett sokkal hatékonyabbnak és fontosabbnak tartja, hogy a vállalkozások részéről kialakuljon a jogkövető magatartás. Ennek előmozdítása érdekében a versenyhivatal bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmaz akkor, ha a jogsértés elkövetője olyan kis-és középvállalkozás, aki első esetben követett el versenyjogsértést. A figyelmeztetés mellett az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet arra, hogy alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelési programot és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet. Ez esetben a vállalkozásnak kell igazolnia azt, hogy a jogszabály szerinti kis- és középvállalkozásnak minősül.

Mikor van rá lehetőség?

Figyelmeztetés alkalmazására a versenyfelügyeleti eljárás során a határozat meghozatalakor van lehetőség abban az esetben, ha a jogsértő vállalkozás

a) kis- és középvállalkozás,

b) a jogsértést első esetben valósította meg, és

c) magatartása nem ütközik az Európai Unió jogába (EUMSZ 101. és 102. cikke).

Nincs lehetőségfigyelmeztetés alkalmazására azokban az esetekben,

a) ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodás megkötésében, vagy összehangolt magatartás tanúsításában nyilvánul meg, vagy

ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.

Kötelezettségvállalás

A kötelezettségvállalás intézménye

A kötelezettségvállalás funkciója az, hogy ha az eljárás során az eljárás alá vont vállalkozás kész vállalásokkal a Gazdasági Versenyhivatal aggályait orvosolni, akkor legyen mód az eljárás rugalmas, mindkét fél – és a fogyasztók számára is – előnyös, praktikus lezárására.

Amennyiben az eljárás alá vont olyan kötelezettségek teljesítését vállalja, amely által a magatartása összhangba kerül a törvény rendelkezéseivel, s a közérdek védelme biztosítható, a versenytanács határozatával megszünteti az eljárást, egyúttal kötelezővé teszi a vállalások teljesítését. A kötelezettségvállalás elfogadásáról, illetve a vállalások teljesítésének előírásáról és az eljárás megszüntetéséről szóló határozat nem állapítja meg sem a jogsértés megvalósulását, sem annak hiányát.

Kötelezettségvállalás esetén hatékonyabban biztosítható a törvény rendelkezéseivel ellentétes magatartás kiiktatása, a döntés iránymutatást ad más piaci szereplők számára, további előnye lehet, hogy a vállalkozás többet, mást (például tényszerű tájékoztató kampányt) is vállalhat, mint amit a Gazdasági Versenyhivatal ki tudna kényszeríteni, a kötelezettségvállalás a vállalkozás egyetértésén (nem pedig kikényszerítésen) alapul.

Közlemény a kötelezettségvállalásról

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának elnöke a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése tárgyában indult eljárásokban tett kötelezettségvállalásokról nyilvános konzultációt követően 6/2014. és 3/2012. számon közleményeket adott ki. [A 6/2014. számú közleményt a 2014. július 1-jét követően indított eljárások esetén alkalmazza a Gazdasági Versenyhivatal, míg a 3/2012. számú közleményt a 2012. szeptember 28-át követően, de 2014. július 1-jét megelőzően indított eljárásokban használja a hatóság.]

A közlemények ismertetik a kötelezettségvállalás funkcióját, benyújtásának feltételeit, tartalmára vonatkozó információkat, a kötelezettségvállalási nyilatkozat elfogadása, elutasítása mellet szóló körülményeket és az előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét, a szankciókat.

A közlemények itt olvashatóak.

Utóvizsgálat

Utóvizsgálat elrendelésére kötelezően kerül sor az eljárást megszüntető határozatban kötelezővé tett vállalások (kötelezettségvállalás) teljesülésének ellenőrzése céljából. A vizsgáló továbbá a versenytanácsi határozat meghozatalát követően bármely ügyben utóvizsgálatot tarthat, ha a versenytanácsi határozatban előírt kötelezettség teljesítése máshogy nem állapítható meg.

Az utóvizsgálat lefolytatására a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályok szerint kerül sor.

Az utóvizsgálat lefolytatását követően a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az alábbi döntéseket hozhatja:

  • kötelezettségvállalás során, amennyiben a vállalások teljesítése megtörténik, az utóvizsgálat megszüntetésre kerül,
  • kötelezettségvállalás során, amennyiben a vállalások nem kerülnek teljesítésre a vállalásokat kötelezővé tevő határozat módosítható vagy visszavonható,
  • a versenytanácsi határozatban meghatározott kötelezettségek teljesítése során az utóvizsgálat megszüntetésre kerül,
a versenytanácsi határozatban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén megindul a végrehajtás.