tiszta verseny tiszta nyereség
A weboldalt a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja üzemelteti.
MENÜ

Megfelelés

Egyre gyakrabban hallani az üzleti életben a megfelelés, compliance kifejezéseket. Az angol eredeti gazdasági-jogi értelemben összességében arra utal, hogy az adott vállalat működése során mennyiben törekszik arra, hogy a jogszabályok szerint, azoknak megfelelve járjon el. Mindezt a gazdasági/piaci versenyre vonatkozó jogszabályokra vonatkoztatva nevezzük versenyjogi megfelelésnek.

Ez a weboldal azért született, az itt olvasható információk azt a célt szolgálják, hogy a gazdasági szereplők minél pontosabb képet kapjanak a versenyszabályozásról, annak érdekében, hogy minél jobban megállják a helyüket a versenyben, és eközben minél inkább megfeleljenek a versenyjogi előírásoknak is. Ha egyre többen versenyeznek tisztán, azzal egyszerre nyer valamennyi vállalat, az egész magyar gazdaság. Tiszta verseny: tiszta nyereség.

Megfelelni – de minek?

A versenyjog nemcsak a jól felfogott gazdasági érdekek tisztességes, fair érvényesítésén, hanem az általánosan elfogadott etikai normák követésén alapul. Ezért amikor versenyjogi megfelelésről beszélünk, ez alatt a jogi, valamint az ezekhez szorosan illeszkedő erkölcsi normák követését, az ezeknek való megfelelést értjük.

A versenyjogi megfelelés ilyen formán egy szemlélet: a gazdasági versenyt szabályozó törvények és normák vállalati gyakorlatba ültetését és követését jelenti. Mindez pedig nem eseti, kampányszerű akciót feltételez, hanem rendszerszintű, stratégiai megfontolást követel: úgy működtetni egy céget, hogy az megfeleljen a verseny írott jogi és íratlan etikai szabályainak.

Miért jó a verseny?

A verseny gazdaságilag és társadalmilag egyaránt hasznos, a piaci szereplők és az ország polgárai egyaránt nyernek általa. A verseny korlátozása, esetleg kizárása pedig ezt a nyereséget csökkenti. Egy vagy több vállalat rövid távon nyerhet ugyan a többi versenytárs kárára – mindez azonban kimutatható és számszerűsíthető kárt okoz a gazdaságnak, az országnak, s annak polgárainak. Ha csökken a verseny, csökken az összességében elérhető nyereség.

1) JOGSZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS: A vállalkozások fair, tisztességes és átlátható módon versenyeznek.

2)  A MEGFELELŐ VERSENY JÓTÉKONY HATÁSAI A PIACRA:

    • kedvezőbb árak a piacon,
    • a termékek nagyobb választéka,
    • jobb minőségű áruk,
    • innovációs törekvés a vállalkozások részéről.

    3) HATÉKONYSÁGRA ÖSZTÖNZÉS: Az árut, szolgáltatást a lehető legalacsonyabb költséggel és lehető leggazdaságosabb módon előállítani.

    4) A FOGYASZTÓI JÓLÉT ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL NÖVEKEDÉSE

    5) A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ FEJLŐDÉSE: Ez a motorja a technológiai, technikai fejlődésnek, a fogyasztók és a piaci szereplők egyaránt nyerhetnek általa.

    Mikor felel meg egy vállalat a versenyjog előírásainak?

    A fenti kérdésre leegyszerűsítve az a válasz adható, hogy akkor, ha betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat, üzleti működése, piaci magatartása nem sérti azokat. Ez persze nem visz közelebb a valódi kérdéshez: a gyakorlatban mit kell tenni ehhez? A gyakorlati megközelítés összetettebb, ami a piaci verseny természetéből is adódik.

    A gazdasági szereplők a piaci versenyben indokolt és legitim módon törekszenek saját – és tulajdonosaik – érdekeinek érvényesítésére más piaci szereplőkkel szemben: mindannyian igyekeznek minél nagyobb nyereségre, gazdasági előnyre szert tenni a másikkal szemben. E törekvés magával hozhatja a fejlesztést, a hatékonyság növelését. De az igazi nyílt versenyhelyzet az, ami leginkább a minél jobb minőségű áruk és szolgáltatások előállítására és a minél kedvezőbb árak elérésére készteti a vállalkozásokat. Vagyis a verseny hatékonyságra ösztönöz: az árut, szolgáltatást a lehető legalacsonyabb költséggel és lehető leggazdaságosabb módon előállítani. Összességében ez a folyamat viszi előre a gazdaságot, ez a motorja a technológiai, technikai fejlődésnek is.

    A valódi kérdés az, hogy a minél jobb eredményt milyen eszközökkel érik el a cégek: tisztességes módon, a mindenkire vonatkozó szabályok betartásával, nyílt feltételek között, vagy a szabályok megkerülésével, áthágásával, mások és a gazdaság, azaz az ország kárára.

    Hasonlóan ahhoz, ahogy a sportban is elvárjuk, hogy mindenki egyenlő feltételek mellett mérettessen meg (ezért tilos pl. doppingolni), ugyanezt kell elérnünk a gazdasági versenyben is. Ebben a szellemben azt mondhatjuk, hogy egy vállalat akkor felel meg leginkább a versenyjogi szabályoknak, ha napi működése során tisztességes és törvényes módon versenyez, és úgy törekszik minél nagyobb nyereségre, eredményre, hogy ezáltal nem csökken, hanem nő a közösség nyeresége is. Tiszta verseny: tiszta nyereség.

    Milyen cégeket érint a versenyjogi megfelelés?

    Lényegében valamennyi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást, egyéni vállalkozót közvetlenül érint a versenyjogi megfelelés, akár eladóként/beszállítóként, akár vásárlóként/beszerzőként van jelen a piacon. Közvetetten pedig a gazdaság valamennyi szereplőjét, valamennyi embert is.

    Sokan úgy vélhetik, a versenyjogi megfelelés főként a nagyobb vállalatokra vonatkozik. Ám a kérdés – a versenyt megkerülni vagy a versenynek megfelelni – nem kizárólag a nagyvállalatok esetében merül fel. Kétségtelen tény, hogy társadalmi hatása alapján egy-egy nagyvállalat, multinacionális cég jó vagy rossz döntése sokkal inkább kihat az egész országra, gazdaságra. De nézve a kis- és középvállalatok súlyát, az általuk termelt érték arányát a magyar gazdaságban, vagy azt a tényt, hogy ők foglalkoztatják a munkavállalók közel 70 százalékát, egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a cégek milyen gyakorlatot követnek, miközben versenyeznek.

    Sokan, sokszor szembesülhetnek a versenyt érintő kérdésekkel. Nem kell ahhoz közbeszerzés, hogy valaki torzítsa a versenyt. Például elég, ha egy egyszerű árajánlatkérésre gondolunk. Nem csak azért jó – és az ISO előírások szerint nem azért kötelező – három árajánlatot kérni egy beszerzéskor, mert így jobban megismerjük az árakat és piaci információkhoz jutunk. Hanem azért, mert ezzel a gyakorlattal az ajánlatot adók is tisztában vannak, és ez az árak képzésében, az ajánlatok tartalmában, minőségében is érvényesül: igyekeznek minél jobb áron minél többet, minél jobb minőségben kínálni. Ha csak egy ajánlatot kérünk, vagy az ajánlati árakat vagy tartalmakat egyeztetjük, illetve másokkal összejátszva manipuláljuk ezeket, az nem igazi verseny, az nem tiszta nyereség.

    Ugyanígy van ez a nagyobb vállalatoknál vagy az állami közbeszerzéseknél is. Ha nincsenek versenytársak – vagy vannak ugyan, de közülük valaki nem ugyanazzal a feltétellel versenyez –, ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért magasabb ár is kérhető, vagy alacsonyabb áron silányabb minőség is adható. Mindkét megoldás nyerő lehet rövid távon az érdekeltek számára – de mindkettő a verseny torzulását jelenti, és ezen a megrendelő cég biztosan veszít, ezáltal pedig csökken nemcsak az ő nyeresége, de az országé, mindannyiunké is. A kis- és középvállalkozások esetében legalább ilyen fontossággal bírnak az egyenlő versenyfeltételek és a versenyszabályok betartása. Egyrészt azért, mert megrendelőként számukra még a nagyoknál is fontosabb szempont lehet a minél alacsonyabb áron, minél jobb minőségű termék, szolgáltatás elérése; másrészt azért, mert beszállítóként, kivitelezőként az egyenlő, tiszta versenyfeltételek adhatnak esélyt számukra a tiszta nyereség elérésére, és ezáltal a fejlődésre.

    Valamennyi vállalkozás tart fenn kapcsolatot üzletfeleivel, fogyasztóival, tesz közzé reklámokat – ha ennek során tisztességtelenül befolyásolja a döntést, az ugyancsak a verseny torzulását eredményezi – ezért a döntéshozatal védelme a hatásos verseny védelme is. 

    Bármely vállalat szembesülhet tehát a verseny korlátozásával és torzulásával. Épp ezért minden vállalkozás tehet is ez ellen.

    Az Ön vállalkozása a kis- és középvállalkozások közé tartozik?

    Kis- és középvállalkozásnak  (kkv) minősül az olyan vállalkozás, amely együttesen megfelel az alábbi két feltételnek:

    a)   a vállalkozásnál foglalkoztatottak létszám 250 főnél kevesebb, és

    b) a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

    Figyelmeztetés - Bírság nélkül a jogkövető úton

    A GVH a bírság kiszabása helyett sokkal hatékonyabbnak és fontosabbnak tartja, hogy a vállalkozások részéről kialakuljon a jogkövető magatartás. Ennek előmozdítása érdekében a versenyhivatal bírság kiszabása helyett csupán figyelmeztetést alkalmaz akkor, ha a jogsértés elkövetője olyan kis-és középvállalkozás, aki első esetben követett el versenyjogsértést. A figyelmeztetés mellett az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet arra, hogy alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelési programot és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet. Ez esetben a vállalkozásnak kell igazolnia azt, hogy a jogszabály szerinti kis- és középvállalkozásnak minősül.

    Mikor van rá lehetőség?

    Figyelmeztetés alkalmazására a versenyfelügyeleti eljárás során a határozat meghozatalakor van lehetőség abban az esetben, ha a jogsértő vállalkozás

    a)       kis- és középvállalkozás,

    b)      a jogsértést első esetben valósította meg, és

    c)      magatartása nem ütközik az Európai Unió jogába (EUMSZ 101. és 102. cikke).

    Nincs lehetőség figyelmeztetés alkalmazására azokban az esetekben,

    a)      ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodás megkötésében, vagy összehangolt magatartás tanúsításában nyilvánul meg, vagy

    ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.